ALKONYAT

Twilightból:

"- És akkor az oroszlán beleszeretett a bárányba... - suttogta, és én lesunytam a fejem, nehogy meglássa, milyen boldog izgalmat keltett bennem ez a szó.
- Micsoda buta bárány! - sóhajtottam.
- Micsoda beteg, mazochista oroszlán! "                  

/Edward, Bella/

"Három dologban teljesen biztos voltam. Először, hogy Edward vámpír. Másodszor, hogy lényének egyik része - bár nem tudtam, menynire képes uralkodni felette - a véremre szomjazik. És harmadszor, hogy én feltétel nélkül és gyógyíthatatlanul szerelmes vagyok belé"                                                                            

 /Bella/

 "Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége - olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel"

/Bella/

 "- Nem - folytatta. - Azon gondolkodtam, hogy van valami, amit szeretnék megpróbálni! - és azzal újra két keze közé fogta az arcomat.
   Elakadt a lélegzetem.
   Habozott - de nem a szokásos értelemben, emberi módon.
   Nem úgy, ahogy egy férfi hezitál, mielőtt megcsókol egy nőt, de szeretné előbb kipuhatolni, miként fog a nő reagálni. És nem úgy, amikor azért habozik, hogy meghosszabítsa a pillanatot, a várakozás eszményi pillanatát, amely néha jobb, mint maga a csók.
   Edward azért habozott, hogy kipróbálja magát, hogy lássa, biztonságos-e a dolog, hogy megbizonyosodjék róla, még mindig ura önmagának.
   Aztán hideg, márvány ajkát nagyon gyöngéden az enyémhez érintette.
   Amire egyikünk sem számított, az az én reakcióm volt.
   A vérem for.rni kezdett, és égett az ajkam. Vadul, zihálva lélegeztem. Az ujjaim görcsösen túrtak ahjába, hogy közelebb húzzam magamhoz a fejét. Az ajkam elnyílt, és belélegeztem kábító illatát.
   Kővé vált. Gyöngéden, de ellenállhatatlan erővel eltolta magától az arcomat. Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy az arca kemény, fegyelmezett.
- Hoppá! - leheltem.
- Az nem kifejezés!"

                /Bella & Edward/

 "Ha tudnék álmodni, én is rólad álmodnék. És nem szégyelleném!"

/Edward/

New moon-ból:

"- Bella megtennél nekem egy szívességet?
 - Attól függ, mi az.
 Fölsóhajtott, szép arca elkomorodott.
 - Bella, az utolsó valódi születésnap nálunk Emmetté volt
 1935-ben. Engedd el magad ma egy kicsit, ne nehezítsd meg
 a dolgunkat! Mindnyájan nagyon izgatottak..."

               /Edward, Bella/

"- Ó, a fenébe...-motyogtam, amikor éreztem, hogy a papír éle
megvágja az ujjamat. Kihúztam, hogy megnézzem, mennyire 
komoly a seb. Egyetlen csepp vér szivárgott elő a parányi kar-
colásból. Aztán minden nagyon gyorsan történt.
  - Nem! - kiáltotta Edward...
... Kábultan és összezavarodva néztem fel a karomból ütemesen
lövellő, élénkpiros vérsugárról - hat mohó vámpír lázasan csillogó
szemébe."